Gyakran ismételt kérdések: Párkányról

Alapvetően a párkány az összefoglaló neve, de a belső oldalon levő párkányt hivatalosan könyöklőnek nevezzük, míg kültér esetén valóban párkányról beszélünk.

A jól kiválasztott és telepített párkány esztétikai, hőszigetelési, vízzáró és elvezető, valamint tartó/tároló funkciót egyaránt elláthat. Erről és további fontos dolgokról itt is olvashat.

Természetesen egy megközelítő árajánlathoz nagy segítség egy közel pontos méret, azonban csak akkor rendelje meg saját mérés alapján, ha nem ez az első eset, mert nagyon könnyű hibázni, javítani viszont annál nehezebb, különösen, ha kisebbet rendeltünk a szükségesnél. A trükkökhöz egy kis segítség.

Számtalan vevőnk telepíti fel saját magának a könyöklőt vagy a párkányt, de ezek egy része visszajön segítséget kérni, mert nem lett tökéletes. Bár nem ez az építőipar legnehezebb része, ez is sok apró trükköt rejt, amit ha nem ismerünk, könnyen veszíthetünk a funkciójából vagy az esztétikából. Éppen ezért javasoljuk már a felméréshez is a beépítőket.

Ha jól van telepítve a párkány, valószínűleg nem lesz baja, ha ráállunk, mégis szigorúan tilos és balesetveszélyes, ráadásul nem erre találták ki! Gondoljunk bele, hogy a háztartási balesetek nagyrésze a magasból való leszédülésből ered, melyek gyakran súlyos, hosszútávon akár halálos kimenetellel végződnek. A könyöklő és a párkány súlypontja nem biztos, hogy ott van, ahol mi azt feltételezzük, ráadásul műkő esetén könnyen eltörhet, alumínium esetén behorpadhat, míg műanyag esetén eldeformálódhat. A házikedvenceinknek, különösen a macskáknak megengedhetjük a használatát, de az embereknek tiltsuk meg a ráállást!

Ha biztosan tudjuk, hogy ablakcsere lesz, akkor szigorúan csak utána telepíthetjük a párkányt. A legbiztosabban akkor járunk el, ha a méreteket is csak az ablak beszerelése után határozzuk meg, ugyanis az ablak beépítése egy vastagabb fal esetén szinte bárhova kerülhet, ami pedig döntően befolyásolja a könyöklő és a párkány méretét.

Ha biztosan tudjuk, hogy hőszigetelés is lesz telepítve (ritkább esetben cserélve), akkor jobban járunk, ha várunk a párkánnyal, ugyanis a helyes mélységet csak a hőszigetelés telepítése után tudjuk meghatározni. (Egy szakember azért már „sejtheti” előre a méretet.)  Jellemzően azonban az a történet, hogy kell a párkány, aztán majd egy-két év múlva lesz a hőszigetelés. Ilyenkor nincs mit tenni, jó eséllyel majd új párkányra lesz szükségünk a hőszigetelés felrakása után.

Amennyiben kifelé lejt a párkány, akkor az egyik fontos dolgot jól csinálta, örüljünk neki! Ellenkező esetben ugyanis az esővíz nem kifelé folyna, hanem rajta maradna, rosszabb esetben pedig az ablak felé, ami hosszabb távon komolyabb problémát idézne elő.

Mivel műkő vagy gránit párkány esetén nem létezik végzáró, és ezen anyagokat jellemzően csak téglalap alakban lehet kérni, így megszokott a hőszigetelésbe beérő kivitelezés, de a hézagkitöltő szilikon és egyéb anyagok réskitöltése is egy járható út. Ez viszont már olyan dolog, amit mindenképpen érdemes szakemberre bízni.

Anyagából eredően szigorúan tilos ecetes vagy más savas anyagot használni, ahogyan az érdes felületű szivacsot és a keféket is kerülni kell. Ezt figyelembe véve a puha rongyok és vízalapú tisztítószerek használata a megengedett. Erről és a műkő párkányok egyéb tudnivalóiról itt is olvashat.

A kérdések és válaszok megírója szakembernek még nem nevezné magát, mert sosem telepített párkányt, de a könyöklője fehér műanyag, amivel maximálisan elégedett, mert esztétikus, strapabíró (igen, állt már rajta) és karcmentes. A párkánya ellenben hajlított alumínium, amivel már vannak kisebb esztétikai gondok, sokkal jobb lenne a műkő párkány, de egy használt lakás esetén nem minden a mi ízlésünk szerint van.